KÖSZ Kisokos​

Mi mással is kezdhetnénk, mint az általunk leggyakrabban talált hulladékkal: a PET palackkal.

Magyarországon évente több, mint 1,5 milliárd PET palackot használunk fel, azonban csak ennek a HARMADA kerül újrahasznosításra. Az újrahasznosítás során csak kismértékben készül újra belőlük PET-palack. Jellemzően poliészterhez használják, műszálat készítenek belőle. A PET palackként történő újrafelhasználhatósága nagyban függ a gyűjtés minőségétől is. Ha csak a PET-palackok kerülnek összegyűjtéses, akkor jóval kevésbé keveredik az anyag más hulladékkal, így akár az 50-90%-át is újra lehet hasznosítani a felhalmozott mennyiségnek.

TUDTÁTOK?

• Szlovákiában 2022 január 1-től bevezették a betétdíjas rendszert? – Január elsejétől 15 centes plusz díjat rónak ki a PET-palackokra és fémdobozokra, azt várva ettől, hogy a 60-65% körüli újrahasznosítási arány 2025-re eléri a 90%-ot” – írta meg a ma7.sk – Magyarországon várhatóan 2024-ben kerül újfent bevezetésre a betétdíjas rendszer.
• Minden liter megvásárolt ásványvíz palackozásához további 2 liter víz felhasználása szükséges a gyártás során. Így amikor megiszunk 1,5 liter ásványvizet, igazából 3 liter vizet “fogyasztunk” összesen.
• Magyarország döntő részén kiváló minőségű a csapvíz, így nincs értelme ásványvizet inni. Igyatok csapvizet, használjatok saját kulacsot, ne halmozzátok feleslegesen az üvegeket

• Egy pet palack lebomlása kb. 450év. (2021 őszén találtunk egy akkor 16 éves palackpostát, amely ennyi idő után is úgy nézett ki, mintha egy éve lett volna a szigeten)
• Az első PET palackot 1973-ban mutatták be, így a legöregebb PET palack is legfeljebb idén lesz 50 éves lehet.
• Az eldobált palackok gyakran a vizekben és a környezetben kötnek ki, évszázadokig szennyezve azt a “végtelen” de folyamatos bomlásuk során. Két módon küzdhetünk ez ellen: összeszedjük azokat vagy nem dobáljuk el – mi az utóbbi ajánljuk.

RAJTATOK IS MÚLIK!

Ti úgy segíthettek nekünk, a bolygónknak, ha minél kevesebb PET palackot használtok, de ha használtok is, akkor is az arra kijelölt szelektív hulladékgyűjtőbe helyezitek azt!

A PET-palackok mellett szintén nagy mennyiségben vesznek körül minket a cigarettacsikkek. Sajnos, ennek ellenére sem kapnak akkora hangsúlyt, hiszen méretükből fakadóan “alig látszanak”, viszont érdemes lenne nagyobb figyelmet fordítani az ellenük való küzdelemre. Ne tévesszen meg Benneteket a méretük, mert amennyire kicsik, épp annyira veszélyesek!

TUDTÁTOK?

• Egy csikk akár 4000 különféle kémiai vegyületet is tartalmazhat, így képes akár 500-1000 liter vizet is beszennyezni.
• A lebomlási ideje 10-12év körül van.
• A világ 1,3 milliárd dohányosa a becslések szerint évente mintegy 4500 milliárd (!!!) cigarettacsikktől nem megfelelő módon szabadul meg, így a csikkek a leggyakrabban a környezetünkbe kerülő hulladékok a Földön.
• Az egyik legnehezebben újrahasznosítható hulladéknak számít, azonban nem lehetetlen: egy francia startup cég kabátbéléseket készít a csikkekből, sőt Ausztráliában a téglagyártásban is felhasználják a csikkeket.

A csikk-problémával mi is aktívan foglalkozunk, a CsikkZero mozgalom megvalósításán keresztül.

Tudtátok, hogy az alumínium dobozok VÉGTELENSZER újrahasznosíthatók?

Az első italos alumíniumdobozt 1958-ban dobta piacra az Adolph Coors Company. Magyarországon évente kb. 1 milliárd darab alumínium italdoboz kerül forgalomba, azonban mintegy 58%-uk, vagyis közel 8.900 tonna a kommunális hulladékban vagy hulladékégetőben végzi továbbra is. Pedig az újrahasznosítás számos előnnyel jár:

• 95%-os energiamegtakarítás érhető el az elsődleges nyersanyagból (bauxitból) gyártott fémhez képest.
• A folyamat végtelenszer és minőségromlás nélkül ismételhető.
• Az alumínium bauxitból készül, azonban a bauxitbányászatot gyógyíthatatlan tájseb és a környéket beborító vörös por kíséri.
• Ha a hulladéklerakókba és hulladékégetőkbe kerülő kb. 580 millió darab alumíniumdobozt sikerülne a szemétből kinyerni és újrahasznosítani, azzal annyi energiát takarítanánk meg, amennyit egy 30.000 lélekszámú város (pl. Gyula) lakosai használnak fel egy év alatt.

A valaha megtermelt alumínium 75%-a ma is körforgásban van. Ennélfogva, elég valószínű, hogy az az aludoboz, amiből iszunk valójában sokkal idősebb nálunk.Némi bizakodásra ad okot az újrahasznosításra való központi törekvés, hiszen – a PET-palackoknál már említett – hazai visszaváltási rendszer az alumínium dobozokra is ki fog terjedni majd a jövőben.

Az üveg a mindennapi életünk szerves részét képezi, hiszem több formában is megtalálható a háztartásunkban.

TUDTAD?

• Az üveghulladék újrafelhasználása sokféleképpen lehetséges. Nem csak üveget készítenek újra belőle, hanem a színes üveget apróra zúzva, cementtel vagy bitumennel keverik és az útépítés során az útfelületre hengerlik, így érdesítve azt.
• A szemcseméretűre őrölt üveghulladékból készülhet hő- és hangszigetelő anyag is, mint például a fújható üveggyapot szigetelőanyag, amely legalább 60%-ban újrahasznosított üvegből készül.
• Az üveg lebomlási ideje akár 1 millió évig is eltarthat, ami emberi léptékben felfoghatatlan. Újrahasznosítása ezért rendkívül fontos, ami szín szerint válogatva 100%-ban megvalósítható!
• Magyarországon ez a legkisebb arányban visszagyűjtött csomagolóanyag.
• Az összes kibocsátott csomagolási üveg 32%-a kerül újrahasznosításra. Ha belegondolunk, hogy ennek az aránynak nagy részét a koncentrált ipari begyűjtés adja, könnyen felismerhetjük, hogy a lakossági közreműködés nagyon csekély ezen a területen.

Az EU által kijelölt 60%-os visszagyűjtési szintet nem érhetjük el társadalmi szerepvállalás hiányában. Tehát mindenkire szükség van. Összehasonlításképpen: Európa északi területein, például a Skandináv államokban ez az arány 95 %.

Környezetkímélő hatásain túl az üveg újrahasznosítása költséghatékony is, hiszen gazdaságosabb a már meglévő hulladékból, kevesebb energiafogyasztással újat előállítani, mint a természet energia- és nyersanyagkészleteit fosztani. Azzal, hogy üveggyárak, válogatók létesülnek, új munkahelyek is nyílnak, így társadalmi szempontból is látható a pozitív hatása.

Sokszor hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a műanyagból készült csomagolóanyagok használata szükségtelen vagy legalábbis nem indokolt. A legtöbb esetben valóban meg lehetne spórolni a műanyag csomagolás árát, amely környezetvédelmi szempontból sem lenne utolsó, viszont az is igaz, hogy a hosszabb ellátási lánccal bíró termékek esetén, mint mondjuk a kakaó és a kávé, a műanyag fóliák, többrétegű kombinált csomagolóanyagok (pl. Tetra Pak) jelentősen megnövelhetik az élelmiszerek eltarthatóságát. Például, míg nagyszüleink idejében a frissen fejt tej csak pár napig volt fogyasztható, addig a feldolgozás- és csomagolástechnológia fejlődésével manapság, felbontás nélkül akár több hétig is fogyasztható marad a tej.

A kidobott élelmiszerek bomlása során jelentős mennyiségű üvegházhatású gáz (pl. metán) keletkezik és jut a környezetbe. A csomagolások fontos szerepet tölthetnek be az élelmiszerpazarlás megállításában hiszen, ha hosszabb ideig tartható el egy termék, akkor nagyobb valószínűséggel kerül elfogyasztásra. Vajon miként hasznosítják újra ezeket?

A többrétegű, kombinált anyagú italos kartondobozokat (pl. tejes, gyümölcsleves Tetra Pak) szétáztatják, hogy a papírt az alumíniumtól és műanyagtól szétválasztva újra lehessen hasznosítani. Amire érdemes odafigyelni: Budapesten és az egész ország területén is már a műanyagkonténerbe kell helyezni a kupakkal együtt.

A műanyag zacskók 1959-ben jelentek meg azzal a céllal, hogy környezetbarát megoldást nyújtsanak, megőrizve a fákat, melyek a papírtasakok, papírzacskók miatt kerültek kivágásra. A műanyag szatyrok hamar népszerűek lettek és az emberek ezzel párhuzamosan egyre jobban elkényelmesedtek. Sokan már egy használat után eldobták őket, tudván, hogy a következő alkalommal úgyis kapnak/vesznek újat. Akkor még csak nem is gondolták, hogy nagyobb kárt csinálnak, mint hasznot.

Tudtátok, hogy a lebomló műanyag zacskó valójában nem lebomlik, hanem idővel alkotóelemeire esik szét? Ezeket a kisebb-nagyobb darabok pedig bekerülnek a talajba, a vizeinkbe, sőt az állatok is elfogyasztják azokat. Magyarország kormánya 2021. július 1-jétől számos, egyszer használatos műanyag forgalmazását tiltotta be Magyarországon, amely a következőképp érintette a műanyag zacskók szabályozását is:

• Tilos azoknak a könnyű, egyszer használatos hordtasakoknak a forgalmazása, amelyekből nagyon nagy mennyiség fogy, és jellemzően a pénztárnál megvásárolhatók.
• Tilos azon könnyű műanyag hordtasak forgalomba hozatala, amelynek falvastagsága 15 mikron és afeletti (kivéve a biológiailag lebomló műanyag)
• A környezetvédelmi termékdíjukat kilogrammonkénti 57 Ft-ról 1900 Ft-ra emelték.

Mit tudunk tenni?

• Csak akkor használjunk műanyag zacskót, ha nagyon muszáj és akkor se dobjuk ki egyből: használjuk többször!
• Legalább 80%-ban újrahasznosított műanyagból készült zacskót válasszunk!
• Helyettesítsük a zacskókat, szatyrokat vászontáskával esetleg textilszatyorral.

Egy év alatt kb. 25.000 tonna használt étolaj keletkezik a háztartásoknál Magyarországon, amiből csak kb. 500 tonna kerül begyűjtésre. A begyűjtött és újrahasznosított étolaj literenként annyi szén-dioxid kibocsátástól mentesítheti a környezetet, mintha lemondtunk volna 90 km autózásról. Az ülepítés és dekantálás után keletkező tisztított, használt olaj gyakorlatilag 100%-ban újrahasznosítható. A tisztított növényi olajat nagyrészt a biodízel iparág használja, de a festék vagy a gipszgyártás során is alkalmazható.

A használt sütőzsiradék az egyik legkörnyezetszennyezőbb anyagok közé tartozik. A talajba kerülve gátolja annak légáteresztő képességét, kommunális hulladékba helyezve pedig nehezen lebontható anyagként keveredik a háztartási szeméttel. Sőt, a csatornahálózatba kerülve növeli a szennyvíztisztítók terhelését és gátolja a természetes vizek autooxidációs folyamatait. Minden csepp használt étolaj akár ezer liter élővizet is elszennyezhet. Szerencsére Magyarországon is egyre több helyen van lehetőség a használt étolaj leadására. Komáromban például a MOL töltőállomáson, továbbá a SPAR-szupermarketnél is leadhatóak a használt étolajak.

Miként érdemes gyűjteni az étolajat?

A sütőolaj használatát követően várd meg, amíg kihűl az olaj és csak utána öntsd gyűjtőedénybe. Célszerű az étolaj eredeti palackjába visszatölteni, így nem kell feleslegesen PET-palackokat használni.

Egyre nagyobb népszerűségnek örvend a csomagolásmentes vásárlás. Már számos üzletben tudod használni a saját dobozaidat, táskáidat, ételhordóidat. Ehhez semmi más nem kell, csak egy kis felkészültség és némi tudatosság!

TIPPEK:

A legfontosabb, hogy mindig legyen kéznél legalább egy vászontáska! Mostanában kimondottan divatos, mosható, újrahasznosítható és számtalanszor sokkal strapabíróbb, mint a nylon társai. Gondoljatok bele, ha csak minden ötödik ember átállna a vászontáskára, mennyivel kevesebb műanyag kerülne a szemetesbe már csak magyar viszonylatban is!

Zöldség/gyümölcs háló. Ezt már párszáz forintért be lehet szerezni. Lehet benne akár tárolni is a zöldségeket-gyümölcsöket, hiszen a műanyaggal ellentétben ez szellőzik. Strapabíró, megbízható, kis helyen is elfér. Könnyen ki lehet mosni és mehet is vissza a táskába a következő vásárláshoz.

Kedvenc péksütidet kérd saját pamuttasakba!

Tésztákat, gabonaféléket akár saját befőttesüvegbe is tudod kérni és abban hosszabb ideig tudod tárolni is.

Az egészséges életmód egyik kiemelkedő mérföldköve a megfelelő mennyiségű folyadékbevitel. Amikor csak teheted használj saját kulacsot. Hidd el, a földünk hálás lesz érte, hogy nem használsz feleslegesen műanyagpalackot!

Ha teheted szerezz be egy termoszt! Így, ha kávézóban meleg italt elvitelre kérsz, akkor sem használsz feleslegesen papírpoharat. Hidd el, nagyon szívesen elkészítik abba is az italodat.

A vattakarikák használata ma már szerves részét képezi szépségápolási rutinunknak, így szinte fel sem tűnik, hogy mennyire pazarló módszert alkalmazunk.

A sminkvattákhoz műanyag zacskókban juthatunk hozzá a drogériákban és a szupermarketekben. A műanyag csomagolás általában 2-300 db vattapamacsot rejt, de napi használat mellett sajnos nem tart ki túl sokáig, hiszen egy átlagos sminklemosás alkalmával legalább 2-3 vattalap azonnal a szemétbe kerül néhány másodpercnyi használat után.Mindez csak azért érdekes, mert 1kg pamut előállítása körülbelül 20.000 liter vizet emészt fel, nem is beszélve a termesztéshez és gyártáshoz alkalmazott vegyszerekről, műtrágyáról és rovarirtókról.

Miért válts újrahasznosítható pamut sminklemosó korongokra?

1. Rengeteg káros vegyszerrel érintkezik a bőröd, ha a hagyományos műanyag zacskókban megvásárolható, szintetikus szálakkal dúsított egyszer használatos vattakorongokkal távolítod el arcodról a szennyeződéseket és a sminket.
2. Hosszú távon költséghatékonyabb.
3. Nem foszlanak szét és nem ragadnak a pamacs szálai az arcodra.
4. Fenntarthatóbbá teheted az életviteledet a hulladéktermelésed csökkentésével és kíméled a környezeted.

A pamutból készült, 40-90 °C-on mosható és szárítóba is tehető újrahasznosítható sminklemosó korongok éveken keresztül lehetnek a szolgálatunkra, így egy meglehetősen fenntartható alternatívát kínálnak az előre csomagolt, vattás társaik helyett.

Sőt, Te is elkészítheted a sajátodat, ha érzel magadban ambíciót a varrás iránt, hiszen pofon egyszerűen, nem használt ruhák vagy egy frottír törölköző felhasználásával csodálatos, mintás „újra” korongokat készíthetsz, ami nem csak egyedi, de kiváltképp fenntartható.

Hatalmas problémát (és szennyezést) jelentenek az élővilág és a környezet számára a háztartásainkban használatos vegyszerek, amelyek bizonyos úton-módon a szennyvízbe, a talajba és a levegőbe kerülnek. Ezek az toxikus anyagok körbevesznek minket, hiszen frekventáltan használjuk őket. Ilyenek például a teljesség igénye nélkül a tisztítószerek, a mosógélek, az öblítők, a fertőtlenítőszerek.

Egyre többet hallani afelől, hogy a háztartási vegyszerek hatására egészségügyi problémák, allergiás reakciók jelentkezhetnek. Gyakori a gyermekeket érintő háztartási baleset, melyek forrása gyakran a mérgező szerekkel történő érintkezésből fakad.

A környezetbarát tisztítószerek segítenek elkerülni ezen problémákat, így nemcsak a környezetet védhetjük használatukkal, de háztartásunkat is egyensúlyba hozhatjuk a természettel. Sőt, pénztárcánkat, illetve háztartási berendezéseinket is kíméljük a felesleges és rendkívül erős vegyi anyagokat tartalmazó tisztítószerek vásárlásával. Attól lesz környezetbarát egy tisztítószer, hogy nem tartalmaz semmilyen olyan anyagot, ami ökológiailag veszélyes lenne.

Íme néhány alternatíva, hogyan miként tehetjük környezetbarátabbá háztartásunkat:

• mosószóda – elsősorban mosáshoz, felmosáshoz, zsíroldó hatása miatt mosogatáshoz is használható
• szódabikarbóna – mosáshoz, valamint hűtő, vágódeszka és cipő szagtalanítására, súrolásra, lefolyótisztításra, fehérítésre is használható
• hagyományos háziszappan – folttisztításra, mosógél készítésre alkalmas
• ecet – vízkőoldásra, mosásra, ablaktisztításra, akár hajmosásra, penészes fal tisztítására, de fertőtlenítő hatása miatt felmosáshoz is használható
• citromsav – általános tisztítószerként, felülettisztításra
• kukoricakeményítő – szagtalanít, bútorok polírozására, szőnyegek, kárpitok tisztítására
• növényi olajok (pl.: olivaolaj) – bútorok, bőrfelületek ápolására

Az alábbiakban egy teljesen természetes, azonban egy kiváltképp érzékeny, intim témát fogunk a környezetvédelem jegyében boncolgatni. A következőkben a “hulladékmentes menstruáció” 3 legjobb eszközét mutatjuk be Nektek, amelyek nem csak a környezetet, de a pénztárcátokat is kíméli!

A különböző menstruációs bugyik antibakteriális anyagokból készülnek, ezáltan nem csak környezetkímélőek de a viselőjük számára higiéniát is kölcsönöznek.

A mosható betétek pár éve már berobbantak a köztudatba több különböző típusban. 100%-ban pamutból készülnek és hosszabb ideig lehet újra és újra használni őket, illetve ki-ki megtalálhatja a hangulatához, személyiségéhez illőt, hiszen rengeteg minta közül lehet választani.

Míg az első kettő termék a betétet váltotta ki, addig az intimkehely a tampon környezetbarát “tesója”. Az orvosi szilikonos kehely akár 12 órán keresztül is használható.

A havi ciklusok során elhasznált betétek és tamponok mennyisége rengeteg: egy nő életében 9-12 ezer egyszer használatos tampont/betétet használ el, amiből több száz kilogramm hulladék keletkezik. A fentiek ezen hulladékmennyiség bizonyos mértékű mérséklésére kínálnak alternatívát.

A Fast Fashion nem más, mint az olcsó, nem kimondottan jó minőségű ruházati cikkek tömeggyártása, amely mérhetetlenül nagy környezetszennyezéssel jár.

Ezek a ruházati termékek általában tiszavirág életűek; az ember megveszi őket, s azok hamar kifakulnak, elkopnak, elszakadnak. Javítani nem érdemes őket, hiszen adott esetben drágább lehet, mintsem beszerezni egy új darabot. Mindez nem más, mint a globális kapitalizmus és a fogyasztói társadalom marketing és vásárlásorientált szemléletmódjának leképeződése, hiszen az élet számos területén olyan ingereket kapunk, amik vásárlásra, fogyasztásra, pénzköltésre ösztönnek bennünket.

További probléma, hogy ezen termékek többsége ázsiai, afrikai országokban készül, ahol gyakran éhbérért, kizsákmányoló módon foglalkoztatják a helyi lakosságot, sőt, egyes országokban a gyermekeket is. Az ENSZ szerint a világon ma 60%-kal több ruhát vásárolnak, mint 15 évvel ezelőtt, míg a ruhák élettartama a felére csökkent.

Az üvegházhatást okozó gázok globális kibocsátásának mintegy 10%-ért a divatipar a felelős. 

A probléma tehát adott, de mit tehetünk mi ellene?

Összeszedtünk nektek néhány jó tanácsot, amivel Ti is hozzájárulhattok a probléma kezeléséhez, mérsékléséhez.

• A megunt, kinőtt ruhadarabjaid ne végezzék a kukában: ha teheted adományozd el őket. A megkímélt ruhadaraboknak örülni fognak a segélyszervezetek.
• Vigyázz, óvd a meglévő ruháidat, részesítsd előnyben a természetes anyagokból készült darabokat.
• Keresd a GOTS, a Fairtrade és az OEKO-TEX címkéket: ezek arra utalnak, hogy a ruha nem a bolygó vagy embertársaink kizsákmányolása árán készültek.
• Tudatosan vásárolj, csak azt vedd meg amire tényleg szükséged van!
• Vásárolj másodkézből, hiszen használtruha üzletbe járni egyáltalán nem ciki, sőt, a mai fiatalok körében kifejezetten népszerűek a “vintage” darabok.

Mit nevezünk komposztálásnak? – A komposztálás a ház körüli szerves anyagok lebontását és újra felhasználását jelenti. Ez a konyhai hulladékok, zöldség/gyümölcs maradékok és egyéb szerves eredetű anyagok legtisztább és legtermészetesebb módja.

Hogyan zajlik le? – A komposztban rengeteg mikroorganizmus és egyéb fejlettebb életforma talál élőhelyet. Ezek végzik a lebontás. A bomlás során szén-dioxid, humusz, és ásványi anyagok keletkeznek, melyek a talajba keveredve javítják az és segítik növényeinket a fejlődésben.

Miért komposztálj otthon?

• Csökkentheted ökológiai lábnyomodat.
• Kevesebb hulladékot termelsz.
• Táplálhatod vele szoba és haszonnövényeidet.
• Nem kell költened különféle drága műtrágyákra.
• Kíméled vele a környezetet.
• Otthont nyújtasz vele különböző hasznos és segítő organizmusnak.

Mit tehetek a komposztba? – Minden növényi eredetű ház körüli hulladékot. A teljesség igénye nélkül:

• Zöldség/gyümölcs maradék
• Tojáshéj
• Lágy szárú növények metszete
• Fás szárú növények aprítéka
• Papírdarálék

Mit tilos?

• Főtt ételmaradékok
• Húsok
• Olajok/zsírok
• Festékkel vagy vegyszerrel kezelt fahulladék

Komposztálás panel körülmények között? Lehetséges!

Minden panelháznak van pincéje, de akár a kamrában is elhelyezhető egy 10L körüli műanyag vödör. Ennek az alját több helyen ki kell lyukasztani (ez a távozó folyadék miatt szükséges) alá pedig egy hozzá igazodó cserépalátétet tenni. A vödör aljára érdemes 10-15 cm vastagon kerti vagy virágföldet teríteni. Ez után nincs más dolgunk, mint bemenni a legközelebbi horgászboltba és vásárolni egy adag trágyagilisztát, majd elkezdeni táplálni őket a konyhai hulladékunkal. Kis barátaink pedig lebontják a maradékot és értékes humuszt állítanak elő belőle. Az alul kicsorgó folyadékot vízzel hígíthatjuk és locsolthatjuk vele növényeinket.

Élőlények a kerti komposztban. – A gilisztákon kívül sok más szemmel látható élőlény is végez lebontó folyamatokat. Ha netán találkozunk velük ne ijedjünk meg, jelenlétük természetes és hasznos.

• Trágyagiliszta
• Ászkarák
• Ugróvillás
• Rózsabogár pajor
• Különböző rovarok lárvái

A környezettudatos vásárlás alatt azt értjük, hogy kizárólag a legfontosabb, legszükségesebb dolgokat vesszük meg a legfenntarthatóbb és “legzöldebb” formában! Tehát:

• Ne vásároljunk felesleges ruhákat, élelmiszereket, használati tárgyakat.
• Mindig gondoljuk végig, hogy mire van szükségünk, mi az, ami elengedhetetlen a háztartásunkban, a napi életvitelünkben

Vásárlás során figyeljünk arra, hogy amit megveszünk az olyan minőségű legyen, hogy akár hosszú éveken át is tudjuk használni, hiszen ezáltal is csökkentjük a hulladéktermelésünket.

Számos helyen az elviteles dobozok helyett már kérhetjük az ételt a saját ételtartó dobozunkba, ételhordónkba. Sőt, a kávézókban az eldobható poharak helyett kérhetjük saját termoszba is az italt.

Érdemes előnyben részesíteni vásárlásunkkor a bambuszból készült termékeket. (pl. fogkefe)

Vásárlás során érdemes figyelembe venni továbbá azt is, hogy egy-egy termék újrahasznosított anyagból készült-e vagy mekkora százalékban tartalmaz újrahasznosított műanyagot, papírt.

Üveg vásárlásakor pedig érdemes a betétdíjas termékeket vásárolni, hiszen ezzel elősegíthetjük azt, hogy kevesebb csomagolóanyagot gyártsanak és egy-egy üveget többször is újratöltsenek.

Ha a kiemelten zöldek, már-már a “zero-waste” irányába kacsintgatunk, akkor ügyelhetünk arra, hogy olyan terméket vásároljunk, amelynek a csomagolása komposztálható.

Amit a szelektív hulladékgyűjtésről tudni érdemes:

• Településenként eltér a szelektív hulladékgyűjtés rendszere. Így minden esetben érdemes helyben érdeklődni a helyi szolgáltatóknál
• A külön gyűjtött hulladékok nagy részét nem öntik egybe
• A szennyezett hulladékok NEM újrahasznosíthatók, ezért mindig TISZTÁN dobd a gyűjtőbe
• Magyarországon évente kb. 1,5 milliárd műanyag palack kerül forgalomba, melynek mindössze 10%-át hasznosítjuk újra
• 1 tonna újrahasznosított papír előállításával 17 fát mentünk meg a kivágástól

Mit jelentenek a színek?

KÉK=PAPÍR

SÁRGA=MŰANYAG

FEHÉR=FEHÉR ÜVEG

ZÖLD=SZÍNES ÜVEG

SZÜRKE/FEKETE=FÉM

Miért gyűjtsük szelektíven a hulladékokat?

• Csökkenthetjük a környezetterhelést és a szennyezés-kibocsátást
• Csökkenthetjük a nem hasznosítható, hulladéklerakóba kerülő hulladékok mennyiségét
• Hozzájárulhatunk az újrahasznosítási folyamatokhoz, ezzel mi magunk is tudatosabbak lehetünk.

Mi is az a vászontáska? – Minden olyan táska, amely pamutból vagy lenvászonból szőtt anyagból készül. Ezek a táskák tartósak, erősek és nagy teherbírásúak. Ha a pamutszálakhoz szintetikus szálakat kevernek a készítők, akkor akár vízállóvá is tehető.

Miért használjuk ezeket? – A mai emberek számára kézen fekvő, hogy a műanyag szatyrot egy-két használat utána eldobják, azonban ez borzasztóan környezetszennyező és pazarló hozzáállás.

Már írtunk arról, hogy a műanyag mennyire káros lehet, ha az emberek nem gyűjtik szelektíven és mindent kidobnak akár egyszeri használat után. Ahhoz, hogy kevesebb szemetet termeljen egy-egy adott ember, ahhoz szükséges néhány környezetbarát alternatíva, ami ebben a vászontáska lesz. A vászontáskák között is van olyan, amelyet érdemes előnyben részesíteni; ez pedig nem más, mint a biopamutból készült vászontáska, hiszen ez az anyag tekinthető a legártalmatlanabbak. 

Hogy miért? – Azért, mert a biotermelés során nem használnak vegyszereket, tehát nem szennyezi a készítés során a talajt. Ennek köszönhetően a földterület több szén-dioxidot nyel el és megőrzi a biológiai sokféleségét.

Készíts egyet magadnak!

Ha kellő kreativitást érzel magadban ahhoz, hogy egyedi vászontáskát készíts, akkor vágj bele. A megfelelő anyagválasztás után csak kivágod a kívánt méretet és összevarrod, majd a kedved szerint dekorálhatod. A mai fiatalok körében nagyon népszerű a vászontáska használata nem csak bevásárláshoz, hanem a mindennapi életvitelben egyaránt.

Az újrahasznosításnak sok módja van, így aki érez magában némi ambíciót és kreativitást otthon is könnyedén újra használatba veheti hulladékait. Szeretnénk ehhez pár hasznos tippet adni.

• Boros és befőttesüvegek: A kiürült boros/befőttesüveget egy mosás után akár ismét használhatjuk különböző szörpök, ivólevek tárolására. Sőt, hangulatvilágítást és gyertyatartót is készíthetünk belőlük.

• Kartondobozok: Komposztálhatjuk vagy készíthetünk belőle fabrikettek. A kartondobozt vízzel feláztatva pépesítjük, majd ehhez a masszához fűrészport, faforgácsot és gally aprítékot adagolva kész is az első osztályú tüzelőanyag.

• Konzervdoboz: Használhatjuk asztali tolltartóként vagy ültethetünk bele virágot.

• PET palack: Az alját levágva és néhány helyet kifúrva tökéletesen helyettesíti a virágcserepet. Palántaneveléshez is tökéletes; olcsó, tartós, és rengeteg belőle. Ezen felül darázs vagy légycsapdát is készíthetünk belőle.

Ez csak néhány gondolat, hogy miként hasznosíthatunk újra dolgokat, melyek körül vesznek minket a háztartásunkban. Manapság nagyon elterjedtek a “do it yourself” azaz a “csináld magad” praktikák, így a videómegosztó oldalakon számos ötletet találhattok, amennyiben van kedvetek és időtök ilyenekkel foglalkozni.

Milyen formában valósul meg a környezetvédelem, amennyiben háztartásunkban LED lámpákat használunk hagyományos villanykörték helyett?

Az egyik legszembetűnőbb különbség a LED és a hagyományos lámpák között az élettartamuk. Azt már bizonyára sokan tapasztaltuk, vagy olvastuk, hogy egy LED lámpa sokkal hosszabb élettartammal rendelkezik, mint az egyéb háztartásokban használt fényforrások, ezáltal jóval kevesebb hulladék is keletkezik utána, hiszen majd kétszer annyi villanykörtét dobunk ki szemetesünkbe, mint ahány LED izzót. Ezzel máris egy lépéssel „zöldebbek” lettünk.

Szeretnénk felhívni a kedves Olvasó figyelmét, hogy szinte az összes izzó típust le lehet adni szinte bármely villamossági kis-nagy kereskedésbe országszerte, amelyekről a ELECTRO-COORD Magyarország Nonprofit Kft gondoskodik a hulladék megfelelő kezeléséről.

Tudtátok, hogy a LED lámpa több diódából áll össze? Amelyek megfelelően beállított üveglapon keresztül magas fénysugarat képesek kibocsájtani! Míg egy villanykörtében megtalálható higany is, amely, önmagában is mérgező, továbbá a neoncsöves égők pedig különösen veszélyes gázokat is tartalmaznak.

Amennyiben LED izzókra váltunk, jó eséllyel látható különbséget tapasztalhatunk a villanyszámlára pillantva is, és napjainkban már a termékek között sincs akkora árkülönbség, hogy megérje átgondolni, hogy milyen hosszú idő alatt „hozza vissza a pénzét” a LED izzó.

Ugyan megfigyelhető, hogy a LED-es termékek gyártási technológiája kezdetben abszolút nem volt környezetbarátnak nevezhető, manapság a cégek is igyekeznek arra, hogy a gyártási oldalról is egyre zöldebbnek lehessen nevezni a technológiát.

A következőkben a fák hűtőhatásáról lesz szó.

Városi környezetben, ahol csupasz beton borít mindent, mérések alapján egy forró nyári napon akár 50 fokra is felkúszhat a hőmérő higanyszála. Ez pusztán az árnyékolás és párologtatás hiánya miatt lehet így. Nézzük meg ezzel szemben, hogyan is csinálja az erdő? A fák azon túl, hogy lombkoronájukkal árnyékot biztosítanak, életműködésük folytán vizet szívnak fel a talajból. Ennek a víznek egy részét leveleiken keresztül elpárologtatják. Mind megtanultuk fizika órán, hogy a párolgás hőveszteséggel jár. Az erdő így teremti meg magának a számára ideális mikroklímát.

Hogyan csinálja az ember? – Sok esetben költséges és energiapazarló klímaberendezéseket építünk be otthonainkba. A beüzemelés költsége sem elhanyagolható mértékű, viszont erre még rá kell számolnunk az energia és karbantartási költségeket. Így láthatjuk, hogy otthonunk lehűtése roppant nagy anyagi befektetéssel jár. Azonban környezetbarát módon is megoldható ez a probléma. Már azzal sokat segíthetünk helyzetünkön, ha külső redőnyöket szereltünk fel az ablakokra. Tudtátok, hogy a belső sötétítő függönnyel történő árnyékolás gyakorlatilag radiátorként működik? A Nap sugarai behatolnak az ablaküvegen, felmelegítik a függönyt, ami aztán a szobába adja le a hőt.

Ma már léteznek olyan szellőztető rendszerek melyek egy hosszú, földbe fektetett csövön keresztül szívják be a levegőt. Itt a hűtést maga a talaj végzi. Aki padlófűtésen gondolkodik és van a kertben kútja, szereltethet olyan rendszert mely nyáron a kútból felszivattyúzott vizet keringteti a fűtéscsövekben és a kútba engedi vissza a „használt” vizet. Ezen megoldások energiaigénye jóval alacsonyabb a légkondikénál.

Ezeknél olcsóbb és a legkörnyezetbarátabb megoldás, ha növényeket telepítünk.

A növények nem csak árnyékot adnak, de párologtatnak is mellyel hűtik környezetüket. Fontos a tájolás. Fákat célszerű a ház nyugati, illetve déli részére ültetni. Ha területünk túl kicsi, hogy nagyra nővő lombos fákat ültessünk, akkor sem kell kétségbe esnünk. Jó megoldás, ha nem az egész telket csak a házat árnyékoljuk növényekkel. Erre a célra sokféle kúszónövényt ültethetünk. Ennek a módszernek egyetlen hányra, hogy ház falásra szerelnünk kell valamit amire a növény felfuthat. Ez lehet háló, egyszerű faoszlopok vagy egy általunk készített pergola. Tévhit, hogy a futó növények úgymond „lebontják” a ház vakolatát. Ellenkezőleg! Kapaszkodó léggyökereik nem hatolnak mélyre a falban, ezen kívül lombjukkal óvják a falat az esőtől.

Milyen növényeket válasszunk? – Fák esetében gyorsan nővő lombhullató fák az ideálisak. Például: Kis levelű hárs, fűzfélék, fehér akác. Kúszónövényekből legnépszerűbbek a borostyánfélék és a japán lonc.

Tudtátok, hogy egyetlen órányi napsütés, ami a Földet éri, képes kielégíteni az éves globális energiaigényt? Hihetetlen, de ezáltal jól látszik, hogy mekkora potenciál van a napenergiában. Ezt a potenciált évről évre egyre inkább Magyarországon is igyekszünk felhasználni.

2021-ben a naperőművek által termelt villamos energia mennyisége 3793 GWh volt, ami 54,3%-os növekedés az előző évhez képest. Sőt, a teljes bruttó magyar energiatermelésben a napenergia aránya immár 10,6% volt, ami két százalékponttal meghaladta a szén és széntermékek arányát.

A statisztikai adatok után pedig nézzük meg közelebbről, hogy milyen előnyei lehetnek a lakossági napelemek telepítésének:

• Magyarországon éves szinten nagyjából 1800-2000 órára tehető a napsütéses órák száma, így szinte bárhová lehet telepíteni az országban.
• Egy megfelelően tervezett napelemes rendszer képes teljes egészében kiváltani a áramszámlát, és legalább 25 évig nem kell foglalkoznunk az árak változásával sem.
• Nem csak a villanyszámla kiváltására/ csökkentésére használhatjuk a megtermelt áramot, hanem fűtésre is, amely kiváltképp a vegyes tüzeléssel rendelkezőknek jelenthet rövid távú megtérülést. Tapasztalhatjuk, hogy a fa és a szén ára is drasztikusan növekszik évről évre.
• Bár a létesítése kezdetben nem olcsó? érdemes úgy tekinteni rá, mint egy hosszú távú pénzügyi befektetésre. 7-10 év alatt visszanyerhető a befektetett pénz, a következő több mint 20 év pedig tiszta “profit”. Nem túl nehéz pályázni sem, hiszen már számos lakossági pályázat érhető el napelemek telepítésére.
• A napelemes rendszerek nem igényelnek különösebb karbantartást; a szennyeződések nagy részét az eső lemossa, de a paneleket éves szinten 1-2 alkalommal tisztítva még nagyobb hatásfokkal üzemelhetnek.

Összeségében elmondható, hogy a napenergiára épülő ipari technológia folyamatosan fejlődik és ezen fejlesztések a jövőben csak fokozódnak majd. A panelek egyre hatékonyabbak. A gyártók a nagy verseny miatt pedig újabb és újabb technológia újításokkal állnak elő.

Bízzunk benne, hogy nem sokáig tart a jelenlegi napelem korlátozások és minél előbb újra teret nyerhetnek a lakossági napelemek.

Utolsó előtti cikkünkben az esővíz gyűjtését, tárolását és használatát szeretnénk bemutatni nektek.

Miért gyűjtsünk esővizet? – Nem csak azért, mert növényeink számára sokkalta egészségesebb, mint csapvízzel locsolni, de még jelentős anyagi javakat is meg tudunk vele spórolni.

Hogyan gyűjtsük az esővizet? – Erre lehetséges megoldást szeretnénk nektek kínálni.

1. Felszínen elhelyezett tároló:

Ahelyett, hogy az ereszcsatornánkból a vizet egyszerűen a földre vagy a csatornába vezetnénk, beköthetünk egy 2-300 l űrtartalmú hordót vagy 1 m3-es IBC tartályt. Ezt a vizet legcélszerűbb kerti locsolásra használni. Előnye, hogy felveszi a környezet hőmérsékletét, így nyáron nem sokkoljuk növényeinket a hideg vízzel való locsolással. Hátránya, hogy a víz hamar poshadásnak, algásodásnak indulhat (kertünk szempontjából ez teljesen lényegtele) és megjelennek benne a szúnyoglárvák. Mit tehetünk ellenük? A vegyszerezést semmiképpen nem javasoljuk. Régi paraszti megoldás, hogy a víz felszínére egy kanál olajat csepegtetünk. Ez egy vékony hártyát képez a felszínen és megakadályozza a szúnyoglárvák légzését.

2. Földbe ásott tartály:

A pár száz literestől egészen 10-20 m3-ig válogathatunk kedvünkre. Előnye, hogy nem foglal helyet, a víz jóval tovább tárolható benne romlás nélkül és hálózatra köthető. Hátránya, hogy költségesebb ezen felül munkaigényesebb a telepítése. Benne tárolt vizet használhatjuk öntözésre, megfelelő szűrés után, hálózatba kötve WC öblítésre, mosogatásra, mosásra, zuhanyzásra.

3. Pincébe telepített víztároló rendszer:

Működési elve, a tárolt víz felhasználhatósága és előnyei megegyeznek a fent leírt földalatti rendszerével. Talán előnyeihez még megemlíthetném, hogy mivel az ember hozzáfér alkatrészeihez, ezért a benne lerakódott esetleges szennyeződéseket ki tudja pucolni.

Hogyan tároljuk? – Itt elsősorban nem arra gondolok, hogy miben. Két lehetőségünk van felhasználási szükséglet szerint.

Lágy víz: Ha lágy vízre van szükségünk, nincs semmi teendőnk a szűrésen kívül. Az esővíz ugyanis alapjában véve lágy, amely tökéletes a növények öntözőésére, továbbá a hálózatra kötve kíméli a rendszert.

Ha az a cél, hogy hosszabb ideig elálljon, akkor keményíthetünk esővizünket. Hogyan? A tároló aljára zúzott mészkőtörmeléket helyezünk és hűvös helyen tároljuk, úgymond ‘barlangi’ körülményeket imitálunk, így tovább eltárolható marad a vizünk.

A bolti bevásárlás helyett a konyhakertben magad termelheted meg a számodra szükséges gyümölcsöket, zöldségeket és fűszereket.

Konyhakert gondozása esetén elkerülheted azt, hogy olyan élelmiszert vásárolj, amit számodra ismeretlen növényvédőszerekkel ápoltak, továbbá nem termelődik felesleges hulladék, hiszen tudjuk, hogy sokszor a hipermarketek túl sok csomagolóanyagot használnak fel bizonyos termékek esetén.

Bio zöldségeket és gyümölcsöket termelhetsz magadnak, hiszen vannak olyan praktikák, amelyek kiválhatják a bolti növényvédőszereket is. Például tudtad, hogyha répa mellé hagymaféléket ültetsz, akkor az sok rovart és legyet elűz, vagy ha a saláták mellé fokhagymát teszel, akkor az elűzi a csigákat?

De a kovaföld használata is hasznos a hangyák, csigák és meztelen csigák ellen is. Konyhakert esetén érdemes egy kisebb részt komposztálásra használni, hiszen ezzel a konyhai hulladékok a későbbiekben tápanyagként szolgálhatnak a földnek.

A kert gondozásakor fontos a tudatos locsolás is. Az esővíz összegyűjtése és felhasználása esetén nem kell amiatt aggódnod, hogy esetleg megnő a vízszámla. Továbbá, ha odafigyelsz arra, hogy a növény gyökeréhez öntöd a vizet, akkor sokkal kevesebb folyadékot fogsz elpazarolni.

Egy kis odafigyeléssel te is tehetsz a környezetünkért. A környezetbarát kertészkedéssel megelőzheted a hulladéktermelést és a vízpazarlást, emellett elégedettséggel tölt majd el, ha az általad megtermelt zöldségek kerülnek az asztalra.